A meglévő épületek energetikai javítását megcélozva egy Budapesthez közeli, 2008-ban eladásra épített családi ház energetikai szakértői jelentését készítettük el. Ebben kitértünk a meglévő állapot értékelésére, elkészítettük a mai nappal érvényes energetikai rendeletben foglaltak szerinti besorolását az épületnek. Hamar kiderült, hogy már az építéskor sem lett volna szabad használatbavételi engedélyt kapnia az épületnek, mivel már a 2008. évi előírásokat sem tudta teljesíteni. A tervező által előírt rétegrendeket nem valósították meg, a vevő, egyben jelenlegi használó egy „beteg” épületben él családjával, pici gyermekével. Gyalázatos, hogy „vállalkozók” pár ezer Forint extraprofit érdekében rendeletben rögzített követelmény értékeket semmibe vesznek, penészes lakókörnyezetbe kényszerítik a vásárlót, akit tulajdonképpen becsaptak.
Ebből a „donorból” lehet passzívházat varázsolni, csupán az a kérdés, hogy érdemes-e ? Az éves fűtési energiaigény az alábbi grafikonon havi bontásban kerül bemutatásra:
Energetikai felülvizsgálatot a PHPP programmal végeztük el. A falak, zárófödém és a talajon fekvő padló hőszigetelésének optimalizációjával elérhető megtakarítás eredményeként kétharmad fűtésienergia felhasználás csökkentés érhető el költséghatékony kivitelezéssel:
A költséghatékonyság esetünkben azt jelenti, csak annyi hőszigetelést helyezünk el a szükséges helyeken, ami még „dolgozik” felesleges hőszigetelésre nem költünk, ugyanakkor az energiamegtakarítási potenciált maximálisan kihasználjuk.
Az épület terv szerinti padló rétegrendje az alábbi tervrészletből kiderül, mellette feltüntettük a vasalt „aljzatbeton” felett hiányzó rétegek miatt a talaj felé kialakuló hőáram hatására megvalósuló hőmérséklet értékeket bemutató ábrát. A külső fal és padló csatlakozási pontjában téli időszakban 2,2 C alakul ki, ami messze alatta marad a harmatponti hőmérsékletnek (14 C), így a téli időszakban folyamatos kondenzáció és az ezzel járó penészképződés jelentkezik (a gyerekágy alatt):
A penésszel ( kapcsolatban sokféle információ található az interneten. Ezek közül két bejegyzést célszerű megtekinteni: Harc a penész ellen, és A fekete penészről (Stachybotrys chartarum).
„Beteg lakás, beteg épület” fogalmat akkor használjuk, ha az épület kialakítása, valójában nem megfelelő kialakítása miatt egészségtelen életkörülmények alakulnak ki. A jelen esetben a hideg padlón megjelenő penész mellett a lakók a hosszabb lakáshasználatot követően számíthatnak izületi bántalmakra is, és a nedvességgel együtt járó épületkárokról még nem is tettünk említést.
Jelen esetben megfelelő megoldást jelenthet a páramentesítő készülék, ami egyben a legolcsóbb is, néhány tízezer forintból megoltható. Sajnos a kiváltó ok nem szűnik meg, így csak tüneti kezelés lehet a párátlanítás. A megfelelő és végleges megoldás a hőszigetelés, ami az energiahatékonyságot, alacsony környezetterhelést jelenti. Másik hatásos megoldás lehetne a padlóba integrált elektromos fűtés, ami szintén tüneti kezelés, mivel a kondenzátum képződés és ezzel a penészesedés megszűnik, ugyanakkor a hőszigeteletlen padlón keresztül a talaj irányába nagyon sok hő szökik el, így ez egy drágán üzemeltethető kényszermegoldás lesz.
Az energetikai számításokat a PHPP (passivhaus-projektierungspaket) készítettük el. A programmal elvégeztük az optimalizációs feladatokat is és az építtetői elvárásokat követve a homlokzati- és a zárófödém hőszigeteléssel a felére csökkentettük a hőveszteséget, ami a fűtési költség megfelezését is eredményezi .
Ezen a ponton meg kell küzdeni a hazai energetikai rendelet passzusaival, amennyiben pályázati forrást szeretne az építtető igénybe venni. A pályázati kiírásokban minden esetben megkövetelik a jelen állapot hitelesített Tanúsítványának elkészítését, és mellette a tervezett állapot (nem hiteles) Tanúsítvány benyújtását. A rendeletben (7/2006.(V.24.)TNM.r.) foglaltak szerint „jelentős felújítás” esetén az épületszerkezetek felújítást követően meg kell felelniük a rendeletben előírt követelményeknek. (Jelentős felújítás: a határoló szerkezetek összes felületének legalább 25%-át érintő felújítás.) Ebben az esetben a talajonfekvő padlót visszabontással egyidejűleg kell újraépíteni, az előírásokat a hiányzó hőszigetelést követelmény szerinti vastagságban tartalmazó padlóval lehet teljesíteni, amit a tulajdonos az igencsak körülményes eljárás miatt nem szeretne. Így vagy pályázati forráson kívül kell egy kevésbé hatékony hőszigetelési megoldással csökkenteni a fenti penészes padló kialakulásának lehetőségét, vagy teljes egészében lemond a pályázat igénybevételéről. Gondosan végigböngészve a hivatkozott rendeletet, egy kiskapu mutatkozik a padló szétverésének elkerülésére. A rendelet 6. mellékletének I. fejezetében két mondat került feltüntetésre: „A közel nulla energiaigényű épületeknek meg kell felelnie az 5. melléklet I. részében meghatározott követelményeknek. Meglévő épület önkéntes közel nulla energiaigényűvé minősítéséhez szükséges átalakítása során csak a felújítással érintett szerkezetre vonatkozik a követelmény.” A hivatkozott melléklet az épületszerkezetekre vonatkozó követelmény értékeket adja meg, így a talajonfekvő padlóra vonatkozót is, amit a második mondattal mindjárt mellőzni is lehetne. Csakhogy éppen ez a talajonfekvő padló okozza a legnagyobb galibát. Így a pályázattal mindent meg lehetne oldani, csak éppen az adott esetben a legsúlyosabb problémát nem. Innen kezdődik a barkácsolás, a félmegoldások alkalmazása. Éppen a barkácsolás okozta a galibát, és hasonló pótmegoldásokkal lehetne csak előrejutni a „pályázati pénzből”. Ez több, mint érdekes.