Hővisszanyerős lakásszellőztetők szűrői (elkoszolódnak)

Irodánkban és lakásainkban hosszú évek óta működnek hibátlanul a frisslevegőt biztosító hövisszanyerős szellőztető berendezések. Az elsőt 2007-ben vásároltuk a Németországi fejlesztőmérnök és gyártó Eberhard Paul Atmos nevű termékét. Paul az 1990-es években kezdte meg az ellen-keresztáramú hőcserélő fejlesztését, napjainkban a Zehnder csoport részvényese és tagjaként a szellőztető gépek csúcskategóriás termékeit gyártják Reinsdorf-ban (Németország).

Az irodánkban működő Atmos 175 DC készülék szűrőjét a mai napon cseréltük, ennek tapasztalatait osztom meg a T. Olvasóval. (Ezt a több mint 10 éves konstrukciót már nem gyártják, kereskedelmi forgalomban nem kapható.)

A szellőztető berendezés ajtaját kinyitva a jobb felső részben található a helyiségből elszívott levegő szűrője, aminek feladata a készülék elkoszolódásának megakadályozása (ventilátor, hővisszanyerő box). Az alábbi fotón mutatom be a meglepetés erejével jelentkező első látványt (mi már hozzászoktunk a hasonlókhoz, más berendezéseknél is ezek fogadják a szervizes kollégákat). A képre kattintva teljes képernyőn “élvezhető” a látvány.
A gyártók általában megadják az átlagos szűrőterhelés esetén szükséges csereintervallumok idejét, jellemzően 3 hónap. A szűrőpaplan egy fiók-szerűen kihúzható tokozásban került elhelyezésre, ami két félből áll, a készüléken kívül egyszerűen szétszedhető, rögzítő elemeket (pl. csavar vagy patent) nem tartalmaz.  Erős elkoszolódás esetén a szűrőpaplan felületének töredékén nagy sebességgel áramlik a levegő, a szűrőpaplan hátoldalán világos folt utal erre. Természetesen a szűrés hatásfoka ebben az állapotban jelentősen lecsökken. Érdemes az alábbi képeket kinagyítva megszemlélni.

  A kereskedelmi forgalomban tekercsben kapható szűrőpaplanból méretre vágott csere-szűrőt a régi piszkos szűrő helyére egyszerűen és könnyen elhelyezhető.

       

A szűrőcsere más hasznos eredménnyel is jár azon túl, hogy a szellőztető berendezést már nem terheli por és egyéb szennyeződés. Megmértük a működő ventilátorok áramfelvételét szűrőcsere előtt és szűrőcsere után. A mérési adatok szerint 15% többletfogyasztás mutatkozik a levegővel nehezen átjárható elkoszolódott szűrők esetén.

    

A különbség 31,3 W – 27,7 W = 4,1 Watt (azaz 15% túlfogyasztás). Nem tűnik soknak, akár azt is mondhatjuk, annyira jelentéktelen, hogy ki tudom fizetni a 365 (nap/év)* 24 (óra/nap) * 4,1 (Watt) * 0,04 (Ft/Watt) = 1.436 Ft/év költséget. Csakhogy a túlfogyasztással jelentkező többletenergia előállítása során CO2 és üvegház hatású gázok keletkeznek a villamoserőművekben, így több százezer-, több millió szellőztető berendezés környezetterhelése az elkoszolódott szűrők miatt már jelentős, és említésre méltó. Így tehát ha rendszeresen és időben cseréljük az elkoszolódott szűrőket a szellőztető berendezéseinkben, akkor a saját tulajdonú berendezésünk hosszabb élettartama mellett, a tisztább lakásunk biztosításával tisztább lesz a lakásunk levegője és a környezetünket is megóvjuk a felesleges szennyezőanyag terheléstől.

… és mindez mennyibe került ?
A szűrőpaplan ára ~1.200…1.500 Ft/m2, a kivágott 19 x 34 cm-es szűrő ára így nem több, mint 77,52 Ft (!)
és a ráfordított idő, ami a “tartalékszűrő” keresgélésével, a fotózáshoz előkészülettel, fotók készítésével és egyebekkel együtt nem volt több 20 percnél. (Lásd első és utolsó fotó jobb alján az időbélyeget 🙂 )

(ossza meg véleményét a fenti írásunkkal kapcsolatban, köszönjük)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük