Mitől energiahatékony egy épület ?

„Energiahatékonyság akkor jön létre, ha ugyanakkora méretű energiát kevesebb energiaforrásból lehet előállítani, valamint ha ugyanannyi energiaforrásból nagyobb energiamennyiség termelhető. Az energiafogyasztás és a költségek csökkentése az energiahatékonysági programok lényege.” (www.energiapedia.hu)

Nem vitatva az idézetet, célszerű továbbgondolni azt.

Tételezzük fel, hogy egy „gyenge” azaz sok fűtési költséggel küszködő épület esetén megújuló energiahasznosítással szeretnénk az üzemeltető (=lakó) költségeit jelentősen csökkenteni.

A számításokkal alátámasztott X mennyiségű fűtési energia kiváltását Y beruházási költséggel feltételezhetően sikeresen megoldjuk. Az is lehetséges, hogy a megújuló energia felhasználásával az energiaköltség lenullázása igencsak kedvezőnek tűnő eredményt értünk el, hiszen az üzemeltető(=lakó) nem kell hogy fizesse a megterhelően magas fűtési költséget.

Már csak az a kérdés, mekkora értéket vesz fel Y, azaz a beruházási költség?

További kérdés, rendelkezésre áll-e az üzemeltetőnek az Y számított költség?

Milyen karbantartási, javítási és egyéb költségekkel jár az új megoldás?

Mi az élettartam, mi várható, mikor kell felújítani, cserélni, javítani?

A fentiektől eltérő gondolkodás igényel az „energiahatékony épület”.

Ez utóbbi esetben a hatékonyságot az jelenti, hogy ugyanazt a feladatot jóval kevesebb (akár töredék) energiamennyiséggel el tudjuk látni úgy, hogy extra magas beruházási költség mégsem merül fel. A példa alapján tehát a fűtési idényben jóval kevesebb fűtési energiával (= költséggel) kifűthető az energiahatékony épület, mit egy hagyományos-, azonos méretű épület.

Ez hogyan lehetséges?

Semmi különleges nincsen ebben, mivel az épületszerkezeteken távozó hőenergia (= veszteség) a vastag (méretezett = optimalizált) hőszigetelés segítségével drasztikusan csökkentésre kerül, így jóval kisebb hőtermelő-, és hőleadó-, azaz fűtési rendszerre lesz szükség. A kisebb rendszer kevesebbe kerül, de ez nem jelent megtakarítást, mivel az így felszabaduló költségelemek a hőszigetelés finanszírozására fordítódnak. Ezzel az eljárással azonos, vagy közel azonos költséggel megépíthető egy passzívház (energiahatékony épület) a hagyományos épületekhez viszonyítva.