Passzív ház tervezés

2013.05.18.VÉGRE szigorítottak! Hurrá!

Az energiahatékonysággal foglalkozó kollégák között nem volt soha kétséges, hogy az épületenergetikai szabályozásunkban (7/2006.(V.24.)TNM.r.) előbb utóbb szükséges lesz az egyes számszerűsített paramétereket szigorítani. Nevezetesen a hatálybalépés napján is már engedékeny 0,45 W/m2K rétegtervi hőátbocsátási tényező értékét 0,24 W/m2K-re csökkentenék.

Ez miért jó ? Kérdezheti joggal az olvasó.

Az épületek határoló szerkezetein keresztül távozó hőenergia számszerűsítésére az Q=U*A*(tbelső-tkülső) [W] összefüggés szolgál. Ebben a képletben a fentiekben nevesített hőátbocsátási tényező az eddigi 0,45helyett 0,24 maximális értékkel kerülhet bele az épület határoló felületének mérete (A, m2) és a belső és külső léghőmérséklet különbséggel együtt. Ez utóbbi két (három) paraméter nem változik egy adott épület esetében. Így könnyű kiszámolni, hogy a rendelet módosítása után ez az épületfizikai paraméter a szerkezeteken keresztül áthaladó hőmennyiségnek legalább 1-(0,24/0,45)=0,467 tehát 46,7%-kal való csökkenését eredményezi. Ez igencsak jelentős megtakarítást fog eredményezni. Ugyan nem következik közvetlenül az előbbiekből, hogy az éves fűtési költség 47%-kal csökken, de mindenesetre jelentős hatása lesz.

Ez jó vagy rossz az építtetőnek ?

Ha csak a fűtési energiaköltség megtakarítást nézzük, akkor egyértelműen jó. Kevésbé jó, ha a kivitelezési többletköltségeket vizsgáljuk, ugyanis a szigorúbb 0,24 W/m2K hőátbocsátási tényező többnyire kiegészítő hőszigeteléssel, vagy az eredetileg betervezett hőszigetelés vastagságának növelésével érhető el. Ez pedig beruházási költségnövekedéssel jár. Ne feledjük: „… a jó nyugdíjelőtakarékosság záloga a gondos hőszigetelés !” Diósi államtitkár úr 2009. ZéróCO konferencia köszöntőjében hívta fel erre a figyelmet.

Mennyivel kell vastagabb hőszigetelés, mint eddig ?

Mivel ez itt a Passzívház Kft portálja, ezért talán nem meglepő, ha egy tervezés alatt álló passzívház PHPP-2012 programmal folyó számítását veszem elő. (http://passzivhaz.info.hu/phpp/)

A tervezett épület egyik falazatának rétegrendje az alábbiak szerint alakul: (172 m2), qF=14,615 kWh/m2év)

Először „butítsuk vissza” ezt a szerkezetet az eddig hatályos rendeletben foglaltak szerinti értékre:

Jelöltem a táblázatban a hőszigetelő anyag karcsúsítását, ami a 30cm-ről 5cm-re fogyott. Meg is hozta a szomorú eredményét a brutális beavatkozás, mivel az eddigi 14,615 kWh/m2év fajlagos nettó fűtési energiaigény több, mint a duplájára emlkedett, számszerint 30,208 kWh/m2év-re. Tehát az előző 6 évben alkalmazott „megengedő” követelményrendszerünk ilyen vátozást eredményezett a vizsgált passzívházunk energiamérlegében. Folytatásként vizsgáljuk meg, milyen vastag hőszigetelésre lesz szükségünk az új 0,24 W/m2K biztosításához:

1-(20/30) =0,33 azaz 33% javulást eredményezett az új rétegtervi hőátbocsátási érték beállítása a vizsgált épületünk esetén akkor, ha itt és most az 5 cm vastag hőszigetelés helyett 11 cm vastag hőszigetelést alkalmaznánk. Azonban még mindig mesze vagyunk a passzívház értékektől, mivel a fajlagos nettó fűtési energiaigényünk még mindig elmarad a követelményértékként betartandó 15 kWh/m2év-től.

Levonhatjuk a következtetést, még messze van a hazai szabályozás a passzívház standardoktól.

Mielőtt még valaki megszólna azért, hogy a fentiek alapján türelmetlen lennék, szeretném jelezni, nagyon jónak, vállalhatónak, támogatni valónak tartom a változtatásokat és a mértékével sem vagyok elégedetlen.

Remélem hamarosan újabb csökkentésekkel tovább javíthatók lesznek a hazai épületeink. Ezzel együtt pedig az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának minimum 33%-kal való csökkentése lesz a további eredménye, aminek mindenki csak örülhet.

A rendelet változtatása (1246/2013.(IV.30.)Korm.határozat) még csak tervezet. A kormányhatározat szövegét olvasva még csak arra kapott utasítást a belügyminiszter, hogy 2013.december 31.-ig dolgozza ki azt a szabályozást, amely a fenti számadatot is tartalmazni fogja más épületfizikai paraméterek szigorításával együtt.

Öszinte (gyermeki) kíváncsisággal várjuk a folytatást, marad az optimizmusunk, örömködni még nincs okunk !