Passzív ház tervezés

2013.08.03. Passzívház óvoda

Benkő Roland építész kolléga munkáját szeretnénk bemutatni az alábbiakban:

A passzív óvoda tervezése fiktív feladat volt, nem áll mögötte valós építtetői szándék, azonban olyan funkció megtervezését tűztem ki célul, amelyre várhatóan reális igény fog mutatkozni a jövőben, legalábbis a kormány demográfiai akcióterve, valamint a köznevelési törvény legutóbbi változtatásai ezt sugallják.

A területi megoszlásban megfigyelhető, hogy ahol az önkormányzati óvodai ellátás nem követi a kisgyermekes munkavállalók igényeit, ott magánóvodák töltik be az űrt. Napjainkban nem jellemezőek az óvoda-építkezések, a meglévő állomány energetikailag elavult, felújításokkal célszerű az óvoda-állomány fenntarthatóvá tételét biztosítani és új építésekkel a nagyobb városok körüli agglomerációban jelentkező igényeket kielégíteni.

Az óvoda tervezett helyszíne Gödöllőn a Tisza utcában található. A tervezési helyszínen jelenleg van egy óvoda („Fehér Óvoda”), amely üresen áll, és a szomszédos telken is elhagyatott épület roskadozik. A koncepció szerint a meglévő két épület bontandó, a két telek összevonandó, és a létrejövő ~2000 m2 területű építési telken az övezeti előírásoknak megfelelő épület építhető.

A tervezett épület a közel négyzet alakú területen észak-nyugati részén helyezkedik el, a játszókert felé az déli és keleti homlokzatok néznek. Az előkertben parkolósáv kialakítását terveztem a főbejárat környezetében, a melegítőkonyhához vezető gazdasági bejárat megközelítése a főbejárat forgalmától elkülönítetten működik.

A tervezési program alapjául az MSZ 24203-1: Oktatási intézmények tervezési előírásai 1. rész: Óvodák. szabvány szolgált, mely meghatározta a helyiségek alapterületi méretét, a biztosítandó hőmérsékleti viszonyokat, stb. Az óvoda kialakítására az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) is tartalmaz további előírásokat, a légminőség biztosítására a MSZ CR 1752:2000 szabvány alapján határoztam meg a szükséges légcserét.

A három csoportszobás intézményt max. 80 fő ellátására terveztem. A tervezés során kompakt épületformát választottam, a helyiségeket két szinten helyeztem el, a gépészeti berendezések a padlás búvóterében kaptak helyet. Az összes hasznos alapterület ~930 m2, a beépített térfogat ~2.900 m3, az A/V arány: 0,78. A kiszolgáló helyiségeket északra tájoltam, az adminisztráció a bejárat felőli részen helyezkedik el, a csoportszobák délre néznek, és terasszal kapcsolódnak a játszókerthez.

Az épület vasbeton alaplemezen áll, a teherhordó falazat 30 cm gázbeton falazóelemből készül, melyek a vasbeton födémek és a magastető terheit hordják. A termikus burok az épülethatároló-szerkezetek külső síkján helyezkedik el, a légtömör síkot a belső oldalon alakítottam ki. A nagy egybefüggő felületeknek és a kisszámú csomópontnak köszönhetően a kivitelezés várhatóan zökkenőmentesen zajlik. A hőátbocsátási tényező a tömör épülethatároló-szerkezetek esetén U = ~ 0,115 W/(m²K), a homlokzati nyílászárók esetén Uw = 0,7-0,85 W/(m²K) értéket vesz föl.

A passzív óvoda létrehozásánál a rendelkezésre álló nagyszámú épületgépészeti megoldás közül a fosszilis energiahordozóktól való lehető legnagyobb függetlenség, valamint a fenntartással járó teendők (kéményseprés, szilárdtüzelő berendezés működtetése, stb.) minimalizálása elérése érdekében az alábbi eszközöket alkalmaztam:

- talajszondás hőszivattyú;
- nagy hatásfokú hővisszanyerős szellőztető készülék;
- napkollektoros HMV előállítás.

A belső térben általánosan 22 OC, egyes helyiségekben 24 OC hőmérsékletet kell biztosítani, az egy főre vetített légcsere: 23 m3/(h*fő), a belső hőforrás 2,8 W/m2.

Az óvoda épület bruttó bekerülési összege: ~300 MFt. Ez az összeg ~10%-kal magasabb egy a mai energetikai előírásokat teljesítő, azonos méretű óvoda bekerülési költségénél. A bekerülési költség előteremtése azonban egyszeri és tervezhető aktus, és ehhez remélhetőleg pályázati forrás is elérhetővé válik.

A passzív óvoda a fenntartási költségek terén nagy előnyben van a kevésbé energiatakarékos vetélytársakkal, hiszen az alacsony energiafelhasználás az üzemeltető részére alacsony rezsiköltségeket, és ezáltal biztonságos üzemeltethetőséget jelent.

A fenti alapadatokkal és feltételekkel számolva a PHPP az alábbi eredményeket generálta:
Fűtési hőenergiaigény:       11 kWh/(m2a);
Össz. primerenergia-mutató:     75 kWh/(m2a);
Fűtési hőszükséglet:                 9 W/m2;

Sikerült tehát az óvoda építészeti és épületgépészeti és egyéb paramétereit oly módon összehangolni, hogy az a passzívház-követelményeket teljesíti, használata így nemcsak gazdaságos, komfortos, de környezetbarát is, hiszen a CO2 kibocsátás mértéke 10 t évente, ez egy átlagos családi ház kibocsátásának megfelelő mértékű. A passzív óvoda működésével jó alapot szolgáltat a környezettudatos neveléshez.

A különböző szempontok elemzése arra az eredményre vezetett, hogy óvoda építése esetén különösen érdemes a passzívház koncepciót választani.