Passzív ház tervezés

2014.11.01.E-monitorral COP mérés passzívházban

A mai napon sikerült az első fűtési napot tettenérni az egyik alföldi passzívházunkban. A mérési adatok szerint elektromos áramot fogyasztott a hőszivattyú azzal a céllal, hogy fűtési energiát hozzon létre. Az alábbi grafikonok erről készültek. Az első a felvett villamos energiát, míg a második a az épületbe bejuttatott hőenergiát mutatja. Az egész napi elektromos energiaforgfalmat áttekintve más hasonló "FŰTÉS" nem volt tapasztalható.

Ha elvégezzük a COP meghatározásakor használatos számítást, a következő eredményre jutunk:

COP = 5.708 / 1.276 = 4,5.

A méréshez a következőkre van szükség:
- E-monitor www.emonitor.hu
- 2 db hőmérő és egy térfogatáram mérő  Q=c*m*dt
- elektromos fogyasztásmérő
- tablet vagy okostelefon Android 4.0 vagy magasabb op.rendszerrel
- WiFi

Az alábbi grafikonból kiolvashatjuk a felhasznált fűtési energiára felhasznált villamosenergia mennyiségét.

2,92 kWh nagyon kevés költséget jelent. Ezen a napon 39,84 Ft/kWh villamosenergia egységár esetén a fenti 4,5 COP értékkel számolva 1 kWh fűtési energia 39,84 / 4,5 = 8,85 Ft/kWh.
Ebből adódóan ezen a napon fűtésre 2,92 * 8,85 = 25,84 Ft-ot költött a család. Ha ez mindennapossá válik, akkor 31 * 25,84 = 801 Ft lenne a havi fűtéséi költség.

Még nem köszöntött be a nagy hideg. A szokásos fűtési költsége hogyan alakulna idén ennek az épületnek ?
Az épület passzívház, (minősített), így 15 kWh/m2v nettó fajlagos fűtési energiára van szükség a megfelelő belső komfort biztosítása érdekében. 
Csakhogy az alábbi igazolás szerint ez valójában (ennél az épületnél) 9 kWh/m2év (!).
9,315 kWh/m2év * 175 m2 = 1.630 kWh/év / 4,5 cop = 362,22 kWh/év vill.energia * 39,84 Ft/kWh =
= 14.431 Ft/év. Tehát egy évben kevesebb, mint tizenötezer Forintból ki lehet fűteni az épületet, és mindez mérhető, ellenőrizhető. (emonitor)

Gratulálunk !

Lapzárta után érkezett: … tény és való, 'H' tarifával még olcsóbb a hőszivattyú üzemeltetése. A fenti számítást újra elvégezve 25 Ft/kWh fajlagos költséggel 9.055,50 Ft/év az éves fűtési költség.

… és önnél ? Mennyi az annyi ?

2014.10.13. Nagyvárad, panel épületek energiahatékonyságának javítása

    2014.10.09.-én csütörtökön kedves meghívásnak tettünk eleget, Jurca Constantin alelnök meghívására a Bihar Megyei Vállalkozók Szövetsége rendezvényén.

Az előadások a Román energiapolitikát, a várható változásokat részletesen bemutatták, a több mint 120 jelenlévő, akik elkötelezett hívei az energiahatékonyságnak, nagy érdeklődéssel hallgatták végig.

A konferencia programja az alábbiak szerint alakult:  (képre kattintva nagyítható)

Előadásunkat a panel épületek energiahatékonysága témakörben készítettük el, ezt ismertettük meg az érdeklődőkkel. 25 percet kaptunk az előadásunk megtartására, amit 55 percben sikerült is leadni. A témakör nagyon hálás, sok mondani valónk van a saját tapasztalataink alapján, illetve az eziráynú számításaink és vizsgálódásunk után. Az előadás anyaga letölthető ITT.

Néhány pillanatkép a konferenciáról …


2014.06.12.Továbbra is passzívházakat tervezünk

Legújabb megbízásunk Sopronba szólít bennünket. Az építtetővel folytatott előzetes megbeszéléseink szerint egy környezetbe illő, azzal harmonizáló épületmegjelenítést kell megformálnunk a passzívház standardok megtartása mellett. Az első változatok közül mutatok be egy tanulmánytervet, kézivázlatként előkészítve az építtetői döntéshez:

 

Kisújszállási tervezett passzívházunk megkapta az építési engedélyt. A kivitelei tervek elkészülése után hamarosan elkezdődik a kivitelezés. Még az idén tető alatt lesz az épület.

Győr-környékéről már a második megbízásunkat kaptuk. Az alaprajzi elrenedezés véglegesítése után következik az épület megjelenésének kidolgozása. A telekadottságok ideálisnak mondhatók, ennél jobban Délre tájolni egy telket nem is lehetne. Azonban ne csüggedjenek azok a telektulajdonosok, akiknek ettől eltérő a telektájolásuk, hiszen számtalan helyen épületek már passzívházak Északi tájolással is. Igaz, ebben az esetben az építész leleményességére nagy szükség van, hogy kompenzálni tudja a kedvezőtlen telekadottságokat, egyben azt is meg kell jegyezni, a kedvezőtlen adottságok némi többletköltséget is jelentenek az építtetőnek. 

Kistarcsai tervezett passzívházunk a célegyenesbe ért, az engedélyes tervdokumentáció végleges formában hamarosan elkészül.

Ha és amennyiben figyelmünket Paks irányába fordítjuk, akkor ugyan a média figyelmét elkerülve, de az építtető nagy örömére, a tervezés építési engedélyezési dokumentáció készítésének szakasza hamarosan a végéhez ér. Tanulmánytervünkben kétszintes családiház passzívház követelmények szerinti megvalósításához készítettük el az előzetes vázlatokat, amelyeket a városi főépítész úrral egyeztettünk, jóváhagyásra kerültek. Készítjük a végleges dokumentációt.

Dabasi tervezett passzívház alaprajzi egyeztetése szintén lassan a "finisbe" ér. Ha már nem lesz változtatási kérése a megbízónak, a látványtervekkel folytatjuk a tervezési munkákat.

2014.04.12. Balatonfüredi hagyományörző passzívház

Egy újabb passzívháztervünket töltjük fel az ÉTDR-be építés engedélyezési eljárás keretében. A Balatonra néző telek ideális körülményeket biztosít a passzívház standardok megvalósítására. Tervezői kihívás azépíttető igényes, minden részletre kiterjedő figyelmessége. Megrendelőnk igazán tudja, hogy mit akar.

Különösen nagy gondot fordítottunk a hagyományörző vonalvezetés és a magas követelményeket támasztó energiahatékony tervezési stratégia összehangolására. A macskalépcsős homlokzat és az "ökörszem" a tető héjalásban, valamint a zsalugáteres árnyékolók egyedi megjelenést kölcsönöznek az épületnek. Érdekességképen borospincét is be kellett illesztenünk az épület alatti egyébként szintén hőszigetelt részbe.

Fűrdőmedence és járható lapostetővel tervezett fűrdőpavilon az épület mellett kapott helyet. Sok esetben az épületen belüli elhelyezés szinte megoldhatatlan feladatot jelent az energiamérleggel bíbelődő tervezőknek. A kültéri medence a nyári és őszi napokon a tervezett fűtéssel a tulajdonosok kényelmét és gondtalan pihenését szolgálja.

 

2014.01.15. Hőszivattyú energiamérlege és a COP

Amint tudjuk, a hőszivattyúk egyik, ha nem a legfontosabb mutatója a hatásfok tényező, amit COP-nak hívnak (Coefficient of Performance). Ez azt jelenti, hogy a villamos hálózati oldalon megjelenő 1 kW villamos teljesítmény hány kW hőteljesítmény előállítására elegendő. Például COP=4,5 egy egészen jó érték is lehetne, de sokaknak az a gyanúja, hogy ez mégsem így van. Ez a bizonyos COP érték többnyire a gyártó laborjában kerül meghatározásra, és az idealizált működési paraméterek megléte esetén igaz. A valóságos üzemeltetési körülmények között azonban szinte sosem ideálisak ezek a paraméterek, így a COP is valamilyen (eddig) ismeretlen értéket fog felvenni. A címben megjelenő energiamérleg és az imént említett COP mögött megbúvó fizikai tartalom nem azonos. Míg az egyik energiamennyiség (kWh), addig a másik teljesítmény (kW). Hogyan kerül mégis egymás mellé a kettő, vagy hogyan következik az egyik a másikból? A COP értékre a "pillanatnyi" szó a jellemző. Egységnyi idő alatt végzett munka (egységnyi időre jutó energiamennyiség). A jelfeldolgozásnak is van időigénye, ráadásul a mérési eredmények annál pontosabbak, minél több mért adatot tudok figyelembe venni (pl. átlag). Ezért megtehetjük azt is, hogy a hőmennyiséget (hőenergia mennyiséget) mérjük valamely ideig (ez általában rövid, 1-2 perces időtartam), pontosan mérjük az időt is, a kettő hányadosa a hőteljesítmény, ugyanennyi ideig mérjük a felvett villamos energiamennyiséget, osztjuk az idővel, és megkapjuk a villamos teljesítményt. A kettő hányadosa lesz a COP értéke. Matematikai oldalról ugyanerre az eredményre jutunk, ha elhagyjuk az idővel, mint hányadossal való osztást, mert a COP számításunkban az emeletes törtek műveleti szabályait alkalmazva ugyanezt a számértéket fogjuk megkapni. Hosszabb ideig mért hőmennyiség és villamosenergia mennyiség esetén viszont a különböző üzemállapotokhoz (üzemi körülményekhez) tartozó eltérő értékek "kiátlagolódnak", így az ilyen módon mért értékeket nevezhetjük szezonális, vagy időszakos teljesítmény tényezőnek (SFP = Seasonal Performance Factor). Ezekből adódóan ha rövid ideig tartó mérés (1-2 perc) adatait veszem figyelembe, akkor COP értéket-, míg ha hosszabb ideig (1-2 vagy 6 hónap) tartó mérési adatokat, akkor szezonális teljesítmény faktort határoztunk meg.

Például Németországban éppen hadakozik egy passzívház tulajdonos a hőszivattyúja gyártójával, mivel fáznak az épületben. Ilyen ugyebár egy passzívházban soha nem fordulhatna elő. A gyártó azt állítja, a hőszivattyú tökéletes, 4,5 COP-val rendelkezik. A tulajdonos csak azt tudja, hogy fázik, a hőszivattyú nem állítja elő a szükséges fűtési energiát, akkor biztosan a tervező a ludas. A tervező lobogtatja a PHPP számítását, amivel igazolható az épület 1,8 kW hővesztesége, és mivel ez kevesebb, mint a fele a hőszivattyú kapacitásának, ezért biztosan a szerelő ügyetlenkedett el valamit. A szerelő erre azzal válaszol, hogy tessék megfogni a csöveket, lám lám, melegek, tehát a rendszer működik, de nem ő gyártotta a hőszivattyút (hőtermelő berendezés), ezért őt tessék nem bántani.

A KÖR BEZÁRULT. Kinek van (legyen) igaza ? És persze ki fogja megfizetni a javítást, az esetleges cserét, ki fogja kártalanítani a tulajdonost ? (A féléves bosszúságot hogyan lehet kártalanítani ?) 

Korábban beszámoltunk a hőmennyiség mérőnkről: http://passzivhaz.info.hu/egyeb/2013-10-04-e-monitor-azaz-homennyiseg-meres-epulet-monitorozas/#more-341

Koós Miklós portálján megjelent az összeállításunk néhány fotóval és ábrával: http://koos.hu/2013/11/20/mi-igazolhato-az-emonitorral/

Így már csak az újdonságokról kell beszámoljak.

Örömmel tudatom, tudunk COP-t mérni. És ehhez nem kellenek többmilliós berendezések, vagy labor műszerek. Ahogyan a korábbi beszámolóinkban bemutattuk, a hőhordozó közeg alkalmazásával működtetett épületgépészeti rendszerek energiamérlegét percről percre képesek vagyunk mérni, monitorozni. Ezek lehetnek fűtés, HMV, napkollektor, talajszonda, vagy bármi egyéb. Az alábbi kép illusztráció a megjelenítésre. Természetesen 10.0 COP a jelenlegi műszaki megoldások esetén elképzelhetetlen. (Az alábbi kép "csak" illusztráció)

TOVÁBBI információk: www.emonitor.hu oldalunkon !

A hőszivattyú egyik oldalán villamosenergia kerül bevezetésre, mint ahogyan a bevezetőben erre kitértem, a másik oldalán hőenergiát biztosít víz hőhordozó közeg segítségével. Az eddigi eszközeinkkel ez utóbbit tudtuk mérni, a villamosenergia felhasználást a mérést végzőnek kellett valamiféleképpen megoldania (többnyire adott idő alatt megtett mérőóra "körbefordulás" számlálásával, figyelésével.)

Elkészítettünk egy villamosenergia fogyasztását mérő egységet, amit a hőszivattyú elé, a fali dugaszoló aljzatba (magyarul: konnektor) kell dugaszolni, az adatkábelt pedig a mérőrendszerünkhöz.

A tablet-en néhány kattintással (böködéssel) elő lehet készíteni a mérést az eszközök installálása (bekötése) után, és máris indulhat a mérés.

Percenkénti adatfeldolgozástól a napi átlagolásig tetszőleges időintervallumot lehet kijelölni, az Internetes felület segítségével pedig napi, heti, vagy akár havi (több havi) átlagot is meghatározhatunk, kijelölhetünk.

Ilyen méréseket tudomásom szerint nem szokás csinálni, azonban igencsak beszédesek lesznek ezek a mért adatok. Itt kérem, nem lehet mellébeszélni. A COP érték két energiamennyiség hányadosa: Villemosenergia osztva a hőenergiával, mind a két érték méréssel kerül meghatározásra.

Legközelebb szándékunk szerint már a mérések eredményeiről is beszámolhatunk, és grafikonokat is be tudunk mutatni. Addig is bemutatjuk a teszt-grafikonokat.

Oldal: 3 / 612345...Utolsó »