Energetikai tervezés meglévő épületek esetében is

A darmstadti Passivhaus Institut vezetője 2008-ban egy Bolzano-i (Olaszország) konferencián azzal kezdte előadását, egy épület energetikai optimalizációjához nem szükséges építész tervekkel rendelkeznünk. Mindjárt egy példával folytatta, szükséges viszont rögzíteni a tervezendő épület hasznos alapterületének méretét, és az energetikai meghatározás jegyében a “passzívház” elvárást, mind építtetői akaratot. Az energetikai alapösszefüggés ismeretében szükséges a hűlő felületek méretének ismerete, az egyes határolószerkezetek rétegtervi hőátbocsátási tényezőjének rögzítése. A példa kedvéért legyen 100 m2 a hasznos alapterület, így az energetikai szempontból kedvező négyzet alaprajzi elrendezésre figyelemmel ismert  a külső határoló felületek hossza (40 fm), a belmagasság ismeretében a felületük is. A rétegtervi hőátbocsátási tényezőre vonatkozóan az U<0,15 W/m2K érték rögzítésével (anyagmegjelölés, megkötés nélkül) a számítások elvégezhetők. A felkészült szakemberek ezekkel a kiinduló (minimális) adatokkal meg tudják határozni a tervezett épület energiamérlegét, hőveszteségét éves fűtési energiaigényét. A tervezés további szakaszában már “csak” az építtető kívánságaira kell figyelemmel lenni, és az energetikai következményekkel járó elvárásokat következetesen érvényesíteni szükséges az előbbiekben összeállított energiamérlegben, pl. garázs “beharapott” kialakítása az épülettömegben, vagy éppen a tájolás eltérése az ideális Déli tájolástól.

A meglévő épületek esetében “hozott anyagból” dolgozik a tervező. A rendelkezésünkre álló energetikai optimalizációt biztosító PHPP programmal a jelen állapota és a tervezett módosítások több változata egyszerűen és látványosan kezelhető.

Meglévő épületek esetén is van lehetőség az energetikai optimum elérésére, a passzívház standardok érvényre juttatására.

[VISSZA]