Passzív ház tervezés

 

AJÁNLÓ

 Tisztelt passzívház – Érdeklődő !

Az utóbbi időben egyre koncentráltabb, konkrétabb telefon és @-mail megkereséseket kapunk passzívház építés, felújítás tervezés és tervezési szempontok kapcsán.

Ezeknek a témaköröknek egyrészét már korábban feldolgoztuk és honlapunkon megjelentettük, így az alábbiakban egy gyorskeresés célzatú összefoglalót állítottunk össze:

Mennyibe kerül egy passzívház ? 

Felújítással elérhetők-e a passzívház értékek ?
- gödöllői 92 m2 régi lakóépület (~1960) 

- gödöllői 186 m2 régi lakóépület (~1970) 

 Lehetséges-e társasházi lakások egyedi felújítása passzívház technológiával ?
- gödöllői 16 lakásos épület (1959)  
 kisméretű tömör téglából. Felújítva 2009-ben
- gödöllői 48 lakásos panel (1978)    alagútzsalus beton, Ip.Tech.-val. F
elújítva 2010-11-ben.

További terveink között szerepel az Önök tájékoztatása érdekében, hogy a TANÁCSADÁS című behjegyzésünk tartalmát lecseréljük. Helyette a bonyhádi lakóépület felújításáról fogunk beszámolni a kezdetektől a befejezésig.
Már írjuk is az első összefoglaló ismertetést …

MELEG VAN !

 2012.06.23.

Gondolom, ez nem újdonság senkinek.

Azonban lakásaink belső léghőmérséklete, annak mértéke fontos, különösen éjszaka. Sokan vannak, akik "nagymelegben" nem-, vagy rosszul alszanak.

Nem így a passzívház tulajdonosok. Ugyanis a passzívházak esetében a tervezési szakaszban különösen nagy gondot fordítanak a tervezők a nyári "túlmelegedés kockázatának" kezelésére. A passzívházak esetében elengedhetetlen PHPP számítás "nyár" lapján és a "nyári szellőztetés" lapján az ablakkal történő szellőztetés különböző módozatai állíthatók be és próbálhatók ki.

Az általunk tervezett passzívházak esetében az alacsony nyári hőterhelés biztosítása is fontos szerepet kap. Vizsgáljuk, hogy az egyes ablaknyitási változatok hogyan befolyásolják a hőterhelést, melyik megoldás a legkedvezőbb és leg kényelmesebb.

"Abblaknyitás a passzívházban ? Ez nem lehetséges …" – mondják a magukat jólfelkészültnek és tájékozottnak tituláló bennfentesek. Sajnos még a Budapesti Műegyetemen is van olyan oktató, aki meggyőződéssel vallja ezt a tévhitet. Ez nem igaz. Mármint hogy nem lehet ablakot nyitni egy passzívházban. Télen is lehet (csak nem érdemes), nyáron pedig kifejezetten előnyös a segédenergia igény nélküli szellőztetés az ablakokon keresztül. Természetesen olyankor érdemes kinyitni az ablakokat, amikor a küső léghőmérséklet alacsonyabb, mint a passzívházon belüli léghőmérséklet. Egy szenzációsan jó összeállítást találtam egyik partnerünk honlapján. Így hát ahelyett, hogy itt és most belekezdenék az okoskodásba, helyette javaslom megtekinteni  ezt a hivatkozott cikket !

Alárendelt életmód

 2012.04.28.  (negyedik cáfolat a kilencből)

"Ha paszívházat építünk, alárendeljük életünket a passzávház üzemeltetésnek, sok dolgot nem szabad csinálni a paszívházban."

Hát igen. Ha mondjuk nyitvafelejtjük az ablakot a passzívházban, akkor a patikamérlegen kimért energiamérleg felborul, és akár több-tíz százalékkal is megugrik a havi fűtési számlánk. Ezért nem szabad kinyitni az ablakot … badarság. Durvábban fogalmazva: MARHASÁG !

A veszélyes a megfogalmazásban az a hozzáállás, hogy valóságos folyamatokat megfogalmaz, de világvége hangulatban adja elő. Ugyanis valóban akár "jelentős mértékű" energiaveszteséget okozunk egy épületben, ha nyitvafelejtjük az ablakot. Akár 10 %-kal is megnövekedhet a havi fűtésszámlánk. De mennyi is a havi fűtési számla ? Modjuk 130 m2 alapterületű passzívház 3,5-ös COP-val (valójában SFP) működő hőszivattyúval 130*15/3,5*31= 17.271 Ft/év, de ez 5 hónapra elosztva csupán 3.454 Ft/hó lesz. Na ennek a 10 %-a megy veszendőbe a hanyagul nyitvafelejtett nyílászárók esetén, vagyis komoly 345 Ft-ot ki is dobtunk az ablakon.

Tény és való, hogy a passzívházak akkor hozzák a mérnöki gondos tervezés által meghatározott igencsak kedvező paramétereiket, ha nem lógunk ki a sorból, és úgy viselkedünk, mint ahogyan a statisztikai számítások sok ezer embertársunk által mutatott viselkedési forma mutatja.

De kell, hogy egyformák legyünk ? NEM. Jó egy kicsit, legalább néha különbözni a "másoktól". Nosza, rúgjuk fel a szábályokat. Minden további nélkül meg lehet tenni. De ne feldjük: A szabályoktól, az ajánlott megoldásoktól, amelyek az optimumot jelentik, szóval az eltérés, a különc-ség mindig többlet költségbe kerül. Viszont elég pontosan számolható. És ugyanez mondjuk az "átlagos" épületeknél hogyan alakulna ?

A további állításokat, amelyek szintén valós alapokat nélkülöznek, a későbbiekben fogom cáfolni …

(Az első cáfolat a kilencből, itt …
a második cáfolat a kilencből, itt … 
a harmadik cáfolat a kilencből, itt … )

Nem minden telek alkalmas passzívház építésére

 2012.03.17. szombat   ( harmadik cáfolat a kilencből )

A címben szereplő állítás nem teljesen igaz. Valóban jelentős részaránya (szerepe) van a szoláris nyereségnek a passzívházak épületenergia mérlegében, azonban nem jelenthető ki egyértelműen a cím folytatásaként, hogy vannak területek, ahol passzívház nem építhető.

Ahogyan a mondásban szokás megfogalmazni, csak a fantáziánk szab határt a lehetőségeknek. Vagyis bárhol megépíthető a passzívház, legyen az Észak, Dél, vagy bármely más része a Földnek. Ha egy hegygerincen menedékházként több ezer méter magasságban megépíthető a passzívház, akkor miért vonnánk kétségbe a hazai körülmények közötti megvalósíthatóságát akár tájolástól függetlenül ?

http://www.greenpressblog.com/2011/08/monte-rosa-menedekhaz-autonom-epulet-az.html

 

 Forrás: Szekér L

Itt azért érdemes megállni egy pillanatra. Nem csak a táj szépsége miatt, hanem azért , hogy pontosítsuk a koncepciót.

Ne feledjük, a passzívház koncepciója az energiahatékonyság mellett a költséghatékonyság is.
Így azzal együtt, hogy cáfolom a cím béli állítást, mégis a következő korrekcióval elfogadhatónak tartom:
Nem minden telek alkalmas költséghatékony passzívházak építésére.
Ugye azért ez már más tartalommal bír. 
Az első változat (cím) esetében akkor szokott elhangozni, ha a passzívházakat negatív példaként kívánják említeni, akár csak az eredeti idézett cikkben. Ezt nem tartom helyénvalónak, mert a félinformációkkal elfedik az érdeklődők elől a lényegi kérdéseket. Sok esetben kedvezőtlen körülmények állnak rendelkezésre, de ekkor sem kell lemondani a passzívházról. Sajnos tudomásul kell venni, hogy a kedvezőtlen körülmények negatívan befolyásolják az épület energiamérlegét, aminek az lesz a következménye, hogy vastagabb hőszigetelést és jobb hőtechnikai tulajdonságokkal rendelkező nyílászárókat kell alkalmazni, ami pedig költségtöbblettel jár. Tehát ez az a pont, ahol meg kell fogalmaznia az építtetőnek, vállalja-e az építmény többletköltségeit a kedvezőtlen telekadottságok mellett.

Melyek lehetnek a kedvezőtlen adottságok ?
- Déli tájolástól eltérés nagyobb, mint 25-30 fok
- lejtős területen az alapozás, vagy a telekalakítás többletköltségei
- szomszédos építmények árnyékoló hatása
- domborzati viszonyok kedvezőtlen hatása (árnyék és szélhatás)
- erdő közelsége
- egyebek

Ajánlom a kedves Olvasó figyelmébe Dr Wolfgang Feist munkáját az északi tájolású társasházról, amely letölthető az alábbi linkről (Passivhaus Institut, Darmstadt):  http://www.passiv.de/06_pre/PreMT/43/PH_St.Jakob.pdf 

A további állításokat, amelyek szintén valós alapokat nélkülöznek, a későbbiekben fogom cáfolni …

(Az első cáfolat a kilencből, itt …
a második cáfolat a kilencből, itt …)

Energiahatékony izzók és a szellőzőgepek

2011.12.07. szerda        ( második cáfolat a kilencből )

A kérdéses állítás, amelyet cáfolni fogok :

Az EU ajánlások alapján szigorodnak az energiaigényes eszközök és berendezésekkel szemben támasztott követelmények és elvárások. Mint közismert, a kereskedelmi forgalomból kivonták a 100 és a 60 W-os izzókat. Vajon miért ? A jóval kevesebb energiaigény mellett azonos fényteljesítményt biztosító, de más elveken működő fényforrások már több évtizede ismertek és használatosak. Az energiaigényünk egyik jól számszerűsíthető „fogyasztója” a fényforrások, ezért kézenfekvő a gondolat, hogy ne csak ismerjük az energiatakarékos eszközöket, hanem használjuk is. Amellett, hogy lehet gyártók érdekeit is feltételezni a kényszerű-, kényszerítő intézkedések mögött, fontosabb, hogy a villamoserőművek CO2 kibocsátása fog csökkenni ezeknek a „körtéknek” a használatával.  Egyszerű a magyarázat, a hagyományos izzók a villamosenergia 6-8%-át tudják látható fényként biztosítani, ugyanakkor a kompakt-, vagy energiatakarékos izzók 18-22 %-ot. Ez jelentős mennyiség, eltérés, vagy ha úgy tetszik hatékonyság. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy egy egységnyi villamosenergia előállításához 3 egységnyi energiahordozóra (földgáz, lignit, szén, fa etc.) van szükség, vagyis a kémiailag kötött energia felszabadítása, átalakítása villamosenergiává és eljuttatása a felhasználás helyszínére háromszor több veszteség leküzdése mellett valósul meg, úgy valóban fontos a takarékosság, mert a felhasználás helyszínén „megspórolt” energia és ezzel együtt CO2 háromszorosát tudjuk megtakarítani a villamoserőművek oldalán. Ezért van a központi szabályozás, vagy ha úgy tetszik kényszer, vagy (és) kényszerítő intézkedések. (Gondolok itt arra, hogy amikor a 30 forintos körte helyett a 400…800 Ft-os kompakt izzót kell kifizetni a kasszánál, vannak, akik felszisszennek, és nem gondolnak a fentiekre, de a hosszabb élettartamra sem, de igazából ezt nem is lehet nekik felróni.)

És itt térnék vissza a címre. Eléggé szemellenzős szemléletet feltételez a megállapítás, inkább populista, szenzációhajhász, mint valós tartalmú. Próbáljuk meg kitalálni az indoklást és magyarázatot nélkülöző megállapítás motivációját. A mesterséges szellőztetés attól mesterséges, hogy a hatékony, és a higiéniai szempontok szerint megfelelő szellőzést, vagyis légcserét a környezeti tényezőktől függetlenül biztosítani lehessen. Ehhez villamos motorral meghajtott ventillátorokat alkalmaznak (jelenleg, de ne feledjük, Angliában nagyon jó kezdeményezések érhetők tetten gravitációs és környezeti hatások, mint szél, által működtetett szellőzőrendszer kialakítására, egyben jelezném, hogy a pécsi egyetemen a Venturi-hatás hasznosításával a hatékony szellőztetés kialakításán munkálkodnak villamosenergia felhasználása nélkül). Tényként kell megállapítani, hogy a hazai átlagos épületekhez képest, ahol hírből sem ismerik a mesterséges-, vagy gépi szellőztetést, szóval ehhez képest a megnevezett berendezés jótékony és serkentő hatással van a villanyóránk számlálójára.  Mint jeleztem, erősen szemellenzős a szemlélet. Ugyanis egyoldalúan a villamosenergia többletet hozza fel, és megfeledkezik a megfelelő készülék megválasztás mellett megvalósuló „nyereségről” ami nemcsak hogy pénzben, de CO2 megtakarításban is kifejezhető. Meggyőződésem, hogy külön számítás nélkül is belátható, de rövid számítással ellenőrizhető állítás, hogy a magas hővisszanyerési hatásfokkal (75-85 %) működtetett szellőztető berendezés  az elmaradó fűtési energiaigény mellett, azzal közel sem összemérhető villamosenergiát használ fel. A számítások lehetséges kiinduló paramétereinek megválasztása eléggé sokféleképpen történhet, sok-sok vitára adhat okot, ezért ettől itt és most eltekintek. De ha figyelembe vesszük az ökölszabályokat és alapösszefüggéseket, a fentiek könnyen beláthatók. Nevezetesen az említett magas hővisszanyerési hatásfok mellett az energiahatékonyság szintén fontos szempont, vagyis 0,3…0,45…0,55 W/m3h-1, épülettípustól függően, valamint a téli fűtési energiaigény 40… 65 %-a a szellőző levegővel távozó fűtési-energiamennyiség, amit hővisszanyerés hiányában elő kell állítani és be KELL tolni az épületbe. Gondoljunk csak meg, 20…80 W (!) a szellőztető berendezésnek a villamos teljesítménye, működik a fűtési szezonban 180*24 órát, azaz 345 kWh energiát „pocsékolt” el, ezzel megszabadított bennünket 15.552 Forinttól. Ezzel szemben megtakarítottunk vele 40…65 % fűtési energiát, ami „normál” épületek viszonylatában minimum 40%. Ez jó közelítéssel elérheti a lakásonkénti 500…1.000 m3/év földgázmennyiséget.

A fentiek alapján már elegendő információ áll rendelkezésre, hogy az állítást, miszerint a mesterséges szellőztetés rontja az energiahatékony  izzók jótékony hatását, igazolhassuk, vagy cáfoljuk. Így tehát ha azt a további alapösszefüggést is figyelembe vesszük, hogy 1 m3 földgáz 9 kWh energiát tartalmaz, ugyanakkor azt is figyelembe vesszük, hogy a hazai villamosenergia ellátásból  40%-ban részesedik Paks, akkor a fenti 345 kWh fűtési szezonban felhasznált szellőző berendezést működtető villamosenergia igény által megvalósuló földgáz mennyiség igénye a villamoserőmű oldalon (számszerint 345 kWh / 9 kWh/m3 * 0,4 *3 = 45 m3/év) áll szemben a fűtési energiaigény megtakarítással, számszerint 500…1.000 m3/év fölgázmegtakarítással, amit a szellőző levegő fűtésének elmaradásánál (újra-felmelegítésénél) tudunk realizálni. (A passzívházak esetében teljesen mások az arányok, ezért erre nem tértem ki.)

A számok nagyságrendjén, értékein lehet finomítani, pontosítani, azonban úgy gondolom, hogy a több mint 20-szoros előny a hővisszanyerős szellőztetés fűtési energiamegtakarítása oldalán messze behozhatatlan, és semmilyen összehasonlítás a nagyságrendi különbség miatt nem állja meg a helyét a működtetés során felhasznált, vagy akár mondhatjuk úgy is „elpocsékolt” villamosenergiával. Ebből adódóan én cáfoltnak tekintem a szakmai elmélyülést és átgondoltságot erősen mellőző, cím béli állítást, amely során fel sem merem feltételezni a hővisszanyerés elhagyását. Egyszerűen értelmetlen.

A további állításokat, amelyek szintén valós alapokat nélkülöznek, a későbbiekben fogom cáfolni …
(Az első cáfolat a kilencből, itt …)

Oldal: 8 / 13« Első...678910...Utolsó »