Passzív ház tervezés

 

Energiahatékony izzók és a szellőzőgepek

2011.12.07. szerda        ( második cáfolat a kilencből )

A kérdéses állítás, amelyet cáfolni fogok :

Az EU ajánlások alapján szigorodnak az energiaigényes eszközök és berendezésekkel szemben támasztott követelmények és elvárások. Mint közismert, a kereskedelmi forgalomból kivonták a 100 és a 60 W-os izzókat. Vajon miért ? A jóval kevesebb energiaigény mellett azonos fényteljesítményt biztosító, de más elveken működő fényforrások már több évtizede ismertek és használatosak. Az energiaigényünk egyik jól számszerűsíthető „fogyasztója” a fényforrások, ezért kézenfekvő a gondolat, hogy ne csak ismerjük az energiatakarékos eszközöket, hanem használjuk is. Amellett, hogy lehet gyártók érdekeit is feltételezni a kényszerű-, kényszerítő intézkedések mögött, fontosabb, hogy a villamoserőművek CO2 kibocsátása fog csökkenni ezeknek a „körtéknek” a használatával.  Egyszerű a magyarázat, a hagyományos izzók a villamosenergia 6-8%-át tudják látható fényként biztosítani, ugyanakkor a kompakt-, vagy energiatakarékos izzók 18-22 %-ot. Ez jelentős mennyiség, eltérés, vagy ha úgy tetszik hatékonyság. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy egy egységnyi villamosenergia előállításához 3 egységnyi energiahordozóra (földgáz, lignit, szén, fa etc.) van szükség, vagyis a kémiailag kötött energia felszabadítása, átalakítása villamosenergiává és eljuttatása a felhasználás helyszínére háromszor több veszteség leküzdése mellett valósul meg, úgy valóban fontos a takarékosság, mert a felhasználás helyszínén „megspórolt” energia és ezzel együtt CO2 háromszorosát tudjuk megtakarítani a villamoserőművek oldalán. Ezért van a központi szabályozás, vagy ha úgy tetszik kényszer, vagy (és) kényszerítő intézkedések. (Gondolok itt arra, hogy amikor a 30 forintos körte helyett a 400…800 Ft-os kompakt izzót kell kifizetni a kasszánál, vannak, akik felszisszennek, és nem gondolnak a fentiekre, de a hosszabb élettartamra sem, de igazából ezt nem is lehet nekik felróni.)

És itt térnék vissza a címre. Eléggé szemellenzős szemléletet feltételez a megállapítás, inkább populista, szenzációhajhász, mint valós tartalmú. Próbáljuk meg kitalálni az indoklást és magyarázatot nélkülöző megállapítás motivációját. A mesterséges szellőztetés attól mesterséges, hogy a hatékony, és a higiéniai szempontok szerint megfelelő szellőzést, vagyis légcserét a környezeti tényezőktől függetlenül biztosítani lehessen. Ehhez villamos motorral meghajtott ventillátorokat alkalmaznak (jelenleg, de ne feledjük, Angliában nagyon jó kezdeményezések érhetők tetten gravitációs és környezeti hatások, mint szél, által működtetett szellőzőrendszer kialakítására, egyben jelezném, hogy a pécsi egyetemen a Venturi-hatás hasznosításával a hatékony szellőztetés kialakításán munkálkodnak villamosenergia felhasználása nélkül). Tényként kell megállapítani, hogy a hazai átlagos épületekhez képest, ahol hírből sem ismerik a mesterséges-, vagy gépi szellőztetést, szóval ehhez képest a megnevezett berendezés jótékony és serkentő hatással van a villanyóránk számlálójára.  Mint jeleztem, erősen szemellenzős a szemlélet. Ugyanis egyoldalúan a villamosenergia többletet hozza fel, és megfeledkezik a megfelelő készülék megválasztás mellett megvalósuló „nyereségről” ami nemcsak hogy pénzben, de CO2 megtakarításban is kifejezhető. Meggyőződésem, hogy külön számítás nélkül is belátható, de rövid számítással ellenőrizhető állítás, hogy a magas hővisszanyerési hatásfokkal (75-85 %) működtetett szellőztető berendezés  az elmaradó fűtési energiaigény mellett, azzal közel sem összemérhető villamosenergiát használ fel. A számítások lehetséges kiinduló paramétereinek megválasztása eléggé sokféleképpen történhet, sok-sok vitára adhat okot, ezért ettől itt és most eltekintek. De ha figyelembe vesszük az ökölszabályokat és alapösszefüggéseket, a fentiek könnyen beláthatók. Nevezetesen az említett magas hővisszanyerési hatásfok mellett az energiahatékonyság szintén fontos szempont, vagyis 0,3…0,45…0,55 W/m3h-1, épülettípustól függően, valamint a téli fűtési energiaigény 40… 65 %-a a szellőző levegővel távozó fűtési-energiamennyiség, amit hővisszanyerés hiányában elő kell állítani és be KELL tolni az épületbe. Gondoljunk csak meg, 20…80 W (!) a szellőztető berendezésnek a villamos teljesítménye, működik a fűtési szezonban 180*24 órát, azaz 345 kWh energiát „pocsékolt” el, ezzel megszabadított bennünket 15.552 Forinttól. Ezzel szemben megtakarítottunk vele 40…65 % fűtési energiát, ami „normál” épületek viszonylatában minimum 40%. Ez jó közelítéssel elérheti a lakásonkénti 500…1.000 m3/év földgázmennyiséget.

A fentiek alapján már elegendő információ áll rendelkezésre, hogy az állítást, miszerint a mesterséges szellőztetés rontja az energiahatékony  izzók jótékony hatását, igazolhassuk, vagy cáfoljuk. Így tehát ha azt a további alapösszefüggést is figyelembe vesszük, hogy 1 m3 földgáz 9 kWh energiát tartalmaz, ugyanakkor azt is figyelembe vesszük, hogy a hazai villamosenergia ellátásból  40%-ban részesedik Paks, akkor a fenti 345 kWh fűtési szezonban felhasznált szellőző berendezést működtető villamosenergia igény által megvalósuló földgáz mennyiség igénye a villamoserőmű oldalon (számszerint 345 kWh / 9 kWh/m3 * 0,4 *3 = 45 m3/év) áll szemben a fűtési energiaigény megtakarítással, számszerint 500…1.000 m3/év fölgázmegtakarítással, amit a szellőző levegő fűtésének elmaradásánál (újra-felmelegítésénél) tudunk realizálni. (A passzívházak esetében teljesen mások az arányok, ezért erre nem tértem ki.)

A számok nagyságrendjén, értékein lehet finomítani, pontosítani, azonban úgy gondolom, hogy a több mint 20-szoros előny a hővisszanyerős szellőztetés fűtési energiamegtakarítása oldalán messze behozhatatlan, és semmilyen összehasonlítás a nagyságrendi különbség miatt nem állja meg a helyét a működtetés során felhasznált, vagy akár mondhatjuk úgy is „elpocsékolt” villamosenergiával. Ebből adódóan én cáfoltnak tekintem a szakmai elmélyülést és átgondoltságot erősen mellőző, cím béli állítást, amely során fel sem merem feltételezni a hővisszanyerés elhagyását. Egyszerűen értelmetlen.

A további állításokat, amelyek szintén valós alapokat nélkülöznek, a későbbiekben fogom cáfolni …
(Az első cáfolat a kilencből, itt …)

Passzívház tévhitek cikksorozat

(… a folytatás olvasható az alábbi felsorolások valamelyikére kattintva, vagy a BLOG bejegyzésben.)

Egy baráti levél kapcsán klikkeltem rá egy energiahatékonysággal kapcsolatos cikkre, amelynek végén a passzívházakat eléggé rendesen "lehordták"

Éppen csak 9 helytelen megfogalmazás, alaptalan vád érte a passzívházakat. Úgy gondolom, helyet kell adjunk a tévhitek és hibás berögződések kiigazítására.

Először lássuk a listát, mik is voltak ezek: 

  1. - 2020-tól csak passzívház szabvány szerinti épületek építhetők
  2. - az energiahatékony izzók jótékony hatását lerontja a mesterséges szellőztetés
  3. - nem minden telek alkalmas passzívház építésre
  4. - a passzívházak létesítésekor alárendeljük az életmódunkat …
  5. - a passzívház a környezettől hermetikusan elzárt épület
  6. - életünket mesterséges környezetben és légállapotban éljük, elzárva a természetes ingerektől.
  7. - ezzel az emberiség újabb nagy lépést tesz a természettől való eltávolodásban.
  8. - A passzívházak terjedésével a jól ismert civilizációs betegségek (allergia, depresszió, stb.) még gyakoribbá válnak, és várhatóan újabb betegségek terjednek el.
  9. - A passzívház kényszerű megoldás civilizációnk túlélése érdekében

Kezdjük mindjárt az elsővel.

Az első cáfolandó idézet a kilencből: 

Annak ellenére, hogy mi lennénk a legboldogabbak, ha ez valóban megvalósulhatna, sajnos cáfolni kell ezt az állítást. Sokan szeretnének jóltájékozottságról tanúbizonyságot téve úgy megnyilatkozni, mintha egyedül csak ők ismernék a helyes valóságot. Ennek tudható be az EU épületek energiahatékonyságával foglalkozó 31/2010.V.19. rendeletének egy kicsit túldimenzionálása. Ebben az szerepel többek között, hogy 2020-ig a sok sok teendő mellett a lehetőségekhez mérten meg kell valósítani a közel null-energiás épületek követelményrendszerét. Ez azt jelenti, hogy az épületek saját energiafelhasználásukkal közel azonos energiatermelésre legyenek képesek. Ebbe a képbe valahol beleillik a passzívház is. Gondoljuk csak végig. Egy átlagos épületen nincs annyi tetőfelület a napkollektorok részére (a jelen példában egy lehetséges megoldásként kerül megemlítésre ez az energiatermelési módozat)  amelyekkel elegendő energiát lehetne termelni a felhasználásnak megfelelően. Ebből adódóan a példa szerinti épület üzemeltetője akkor jár el helyesen, ha először drasztikusan csökkenti a veszteségeit (ezzel egyenesen arányosan az energiaigényét). Mint tudjuk, a jelen épületeink energiafelhasználásának nagyobb része a fűtési energia. Igy a passzívház technológia valóban jó választás, de nem követelmény. Második lépésben az üzemben tartó javítsa az energiahatékonyságát. A felhasznált (immáron minimalizált, de mondhatnánk optimalizált) energiamennyiséget amellett, hogy hatékonyan állítsuk elő, őrizzük is meg a lehetőségekhez mérten. Példaként ha már földgázból nyerjük az energiát, akkor kondenzációs kazánnal állítsuk elő a szükséges hőmennyiséget. Ha szellőztető rendszert működtetünk, akkor magas hővisszanyerési hatásfokkal és áramhatékonysággal tegyük ezt (szintén a passzívházak legfontosabb jellemzőinek egyike). Végezetül, de nem utolsó sorban a lehetőségek szerint megújuló energiahordozókat alkalmazzunk, mondja ki a fent megnevezett EU direktíva. Szintén a passzívházak egyik fontos tulajdonsága, hogy a távozó elhasznált levegő energiatartalmából a hőenergiát visszanyerve fűtésre, vagy használati melegvíz előállítására alkalmas hőt tudunk előállítani, amit puffertárolóban elhelyezve a szükséges helyen és időben tudunk alkalmazni.

Ha beletekintünk ebbe a direktívába, sehol nem szerepel a passzívház szó (nagyon helyesen). Jelenleg többen úgy gondoljuk, az optimális, energia és költséghatékony megoldás a passzívház. Ezt lehet vitatni, de a jövőben kidolgozásra kerülhetnek jobb megoldások is. Lesznek, akik máris sorolják, nullenergiás ház, aktív ház. Az ő figyelmüket arra szeretném felhívni, hogy a passzívházak energetikai mutatói a veszteségek oldalán kerülnek meghatározásra. Ilyen a fajlagos fűtési energiaigény és a szellőzési veszteségek. A nagy dirrel-durral beharangozott aktívházak esetében ezidáig nem találkoztam olyan adatsorral, ahol a bemutatott épület veszteségeinek csökkentésével akár csak megközelítették volna a passzívház standardokat. Ebből adódóan az energiatermelők beruházási költsége jelentősen magasabb lesz, mint ha passzívház standardok alapján készült épületet "aktiváltak" volna. Erős a gyanú, hogy a tervezési vagy az egyéb hiányosságok vagy okok elfedését szolgálják a túlzott beruházások mellett megvalósított extra energiatermelés.

Következő szösszenetemben a szellőztetés és energiahatékonyság kapcsolatáról fogok írni. Remélem számíthatok ott is az Ön érdeklődésére.

Számomra külön öröm, hogy barátom és harcostársam portálján megjelent a fentiekkel kapcsolatosan egy cikk, és több mint 100 hozzászólás érkezett a témával kapcsolatosan. A hozzászólások is nagyon tanulságosak. De még az eredeti cikk írója is véleményt nyilvánított, az őt ért erős kritikák ellenére, amit nagyon dícséretesnek tartok … www.koos.hu

Passzívház tervező oktatás

 2011-11-19. szombat

A mai napon zárult az immáron második alkalommal megrendezésre került Nemzetközi Passzívháztervező Továbbképzés utolsó kurzusa. Ez volt sorrendben a 9.-ik egyben utolós szakmai továbbképzési napunk. A mai napon "repetitórium" hangzatos cím alatt vizsgaelőkészítés és az eddigi teljes passzívháztervezői oktatási anyag áttekintése történt meg reggel 09:00-tól egészen 19:00-ig. 

Az egy órás ebédszünet után a magáról megfeledkezett társaság kettő és fél órán keresztül lázasan dolgozott, csak a természet intő szava figyelmeztetett a szünet szükségszerű megtartására.

Három passzívház tervei készültek el vázlat szinten, amit a közös értékelés során sok érdekes felvetés és izgalmas szakmai vita követett.

Köszönöm a megjelent hallgatóknak a kitartó figyelmet, a korábbi napokon előadó kollégáim és a magam nevében. Úgy gondolom, a magunk részéről mindent elkövettünk, hogy kellőképpen felkészítsük az építész kollégáinkat a passzívház tervezési feladatok maradéktalan ellátására.

December 3.-i vizsgájukhoz sok erőt, kitartást és szerencsét kívánok. 

Jó volt Veletek ! Remélem még sok közös feladatunk lesz, ahol segíthetjük egymás munkáját. A magam részéről én "tt vagyok", nem kell keresnetek !

  

Sötét Jövő

 2011.11.13.

Sötét jövőképet vázol az OECD és az IEA

Meglehetősen borúsan vázolja az OECD és az IEA által csütörtökön közzétett „World Energy Outlook 2011" az elkövetkező húsz évet az energetika szempontjából. A két szervezet elemzése alapján 2035-ig a globális energiafelhasználás jelentősen nőni fog ami együtt jár az energiahordozók árának drasztikus emelkedésével és növekvő szén-dioxid kibocsátással. A klímaváltozás immár feltartóztathatatlan.

Hacsak valami csoda nem történik, akkor az iparilag fejlett országokat tömörítő OECD és az IEA előrejelzése alapján a világ energiafelhasználása jelentősen nőni fog az elkövetkező 25 évben. A csütörtökön közzétett World Energy Outlook 2011 megállapításai szerint a világ energiaigénye 2035-re mintegy harmadával, 4,2 milliárd olajegyenértékkel (toe) fog nőni. A növekedés kilencven százaléka a BRIC tagországokra és a fejlődő országokra esik. (BRIC: Brazília, Oroszország, India, Kína) A növekedés ugyanakkor elemzők szerint meglehetősen alulbecsült, mivel a jelentés számításba veszi a sokszor illuzórikus kormányzati becsléseket az energiahatékonyság és megtakarítás területén elérhető célokban és eredményekben. Az két szervezet tanulmányából az is kiderül, hogy ugyan világszerte egyre több kormány tűzi zászlajára a takarékosságot, a valóságban immár a második éve a globális energiahatékonyság csökkent.

A globális energiamixben ugyanakkor jelentősen csökken majd a fosszilis energiahordozók aránya, a jelenlegi (2010-es adat) 81 százalékról, 75 százalékra, ugyanakkor a megújuló energiaforrások aránya 18 százalékra emelkedik az energiamixben. Igaz, az OECD számításai szerint ehhez a megújuló erőforrások kiaknázására befektetett jelenleg évi 67 milliárd dollár helyett évente 250 milliárd dollárt kellene fejlesztésekre fordítani. Ugyanakkor jelentősen nőni fog a konvencionális energiaforrásokra fordított állami szubvenciók mértéke is: 2011-ben a föld kormányai 409 milliárd dollárt költöttek arra, hogy állampolgáraik számára mesterságesen alacsonyan tartsák az energiaárakat, tehát 109 milliárd dollárral többet, mint egy évvel ezelőtt. 2020-ig az OECD szerint a szubvenciók mértéke eléri a 660 milliárd dollárt.

A kőolaj-ipar zsíros évek elé néz: az IEA becslése szerint a világ kőolaj-felhasználása jelentősen nőni fog, a jelenlegi napi 87 millió hordó helyett 2035-re eléri a napi 99 millió hordót. Mindezt a gépkocsik számának növekedése okozza, a jelentés szerint a gépjárművek száma megduplázódik és eléri az 1,7 milliárdot. A kőolaj importból a legnagyobb részt Kína kapja majd, importja 2035-re eléri a napi 12 millió hordót, letaszítva ezzel trónjáéról a jelenlegi legnagyobb kőolajimportőr Egyesült Államokat és az Európai Uniót. Az igény növekedésével azonban a kőolaj ára is jelentősen nőni fog. A 2010-es 105 dolláros hordónkénti átlagár 2020-ra eléri a 120 dolláros átlagárat. Az ár elsősorban attól függ majd, hogy a Közel-keleten és Észak-Afrikában milyen ütemben folyik majd a kitermelés fejlesztése. Ha évente kevesebb, mint 100 milliárd dollárt ruháznak be a két térségben, akkor 2020-ra a kínálat nem lesz képes lépést tartani a kereslettel és az olajár meghaladhatja a hordónkénti 150 dollárt is. A fosszilis energiahordozók korának tehát még koránt sincs vége: igaz, hogy a globális energiamixen belül csak a földgáz aránya fog nőni. Szép idők várnak a nukleáris iparra is, a Fukushima-katasztrófa ellenére a legtöbb ország nem bírálta felül fejlesztési terveit és belátható időn belül ez nem is fog megvalósulni. A nukleáris szegmens kerek 70 százalékos növekedés elé néz az elkövetkező 25 évben, ha csak az eddig ismert fejlesztési tervek megvalósulnak.

A teljes cikk itt olvasható …

Beszámoló a nyílt napról 2011.11.11.

 2011.11.11.

Nem gondoltam volna … Az első napon szinte lerohantak az érdeklődők a kérdéseikkel,  mindent tudni akartak.

A mai napon a magam részéről a Gödöllői 16 lakásos társasház egyetlen lakásának felújítását mutattam be, amelynek során jó hatékonysággal alkalmaztuk a passzívház megoldásokat.

Két csoportot láttam vendégül. Az első csoport busszal érkezett, ők mind a 10 meghirdetett passzívházunkat meglátogatták. A második turnus a korábban közreadott 16:00 időpontra érkezett. Szinte mindenki pontosan megérkezett, ami meglepő volt a számomra és én sem késtem el.

Az éves fűtési költsége a 60 m2 hasznos alapterületű lakásnak 37.000 Ft/év volt, amely szinte forintra megegyezett az elmúlt két tél során. Kényszerűségből elektromos áramot használ a lakás, abból is a csúcskizárt áram típusút 31 Ft/kWh egységár mellett. Ezt nevezhetnénk akár hőtárolós kályhának is. Ha átállnánk földgázra, akkor 20.000 Ft lenne, míg hőszivattyúval egy pesszimista 4-es COP-vel 9.250 Ft/év lenne az éves fűtési költség. De sajnos nem lehet, az épület mellett nem tudunk fúrogatni szondákat, a játszóteret nem engedik felásni a talajkollektornak, a kéményfejeket meg visszabontották 20 éve, amikor elgázosították az épületet, így pellet kandallót sem tudunk beüzemelni, a kondenzációs kazán pedig csak álom, mivel homlokzaton keresztül nem lehet égésterméket elvezetni. Így hát maradt a jó öreg villany. De hál’Istennek, az alacsony transzmissziós veszteségek miatt igencsak kevés a fűtési energiaigény. A hővisszanyerős szellőztető berendezés magas hővisszanyerési hatásfoka szintén segíti az energiatakarékos üzemet. Az ablakok 3 rétegű üvegezéssel az Internorm terméke. 

Oldal: 9 / 13« Első...7891011...Utolsó »