Passzív ház tervezés

CO2 avagy a levegőminőség

 2011.09.03.

A mai napon volt szerencsém a SZIE-n előadást tartani egy kisebb létszámú csoportnak.
Az előadás 8:20-kor kezdődött.
A terem kis légterű, kb 6×8 m alapterületű (130m3)
Már bent üldögélt egy ideje a 7 fős hallgatóság amikor megérkeztem.
CO2 loggert üzembe helyezve a nyitott ablakok mellett 833 ppm CO2 koncentrációt mértem.
A mérés kezdetén bezártuk az ablakokat.
Az előadás nem egészen egy órát tartott. A CO2 koncentráció meredeken emelkedett az idő elteltével.
Félidőben újabb 2 hallgató csatlakozott hozzánk.

 

Szerintem az adatsorok önmagukért beszélnek.

Megjegyzem, Max Josep von Pettenkoffer (1818-1901) bajor vegyész és higiénikus az egyetemi előadó termek levegőjének vizsgálata során jutott arra a megállapításra, hogy amennyiben a CO2 koncentráció még 1000 ppm alatt marad, addig a levegő jónak mondható. Efölött már nem, ezért szükséges a szellőztetés.
 
 Röpke kísérletünkkel gyorsan bebizonyítottuk az elmélet helyességét és gyakorlati alkalmazhatóságát, valamint reprodukálhatóságát.


Egyes elméletek szerint az előadótermek (osztálytermek) levegője már az első 20 percben "elfogy", szükséges a szellőztetés.

A kísérletünk során a 18-19-ik percben léptük át a fent nevezett kritikus 1000 ppm értéket.

A szenzor úgy volt beállítva a mérés ideje alatt, hogy 2000 ppm elérése után sípjellel jelezzen. Mivel eléggé zavaró volt ez a sípolás, befejeztük a mérést, ablakot nyitottunk.

A szellőztetés már nem volt benne a mérésben, utólag már sajnálom, mivel kb 3-4 perc elteltével 500 ppm alá süllyedt a CO2 koncentráció, ami nagyon jól mutatott volna a grafikonon. De sebaj, lesznek még órák … lehet még kísérletezgetni az egyetemi hallgatósággal … (akik egyébként a kísérleti egerek minőségükben is igen élénk érdeklődést mutattak a kísérlet lefolytatása alatt. Itt köszönöm meg türelmüket és érdeklődésüket.)

Max Josep von Pettenkoffer (1818-1901) bajor vegyész és higiénikus Lichtenheimben (Neuburg an der Donau – ma Weichering közelében) született. Édesapja, Fran Xaver Pettenkoffer a bajor királyi udvar udvari sebésze és gyógyszerésze volt. Szerzője volt több könyvnek, amelyekben a növényi alkaloidákkal kapcsolatos munkáinak eredményéről számolt be.
Max Joseph Münchenben tanult farmakológiát és medicinát, ahol 1843-ban orvosdoktori címet nyert. Ezután
Giessenben dolgozott Liebignél vegyészként. Nem sokkal később a kémia rendkívüli professzora lett az orvosi fakultáson és 1853-ban az egyetem rendes tanára, 1865-ben a higiéne professzora lett.

Korábban elméleti és alkalmazott kémiával foglakozott, kutatásai inkább az ipar területét gazdagították. Az epesav kimutatására szolgáló, a róla elnevezett reakció (Pettenkoffer reakció) leírását 1844-ben publikálta. Később a szénsav gázelegyekben való kvantitatív meghatározásával foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a haematin (a színes üvegyártásban alkalmazott anyag) kutatása terén.
Bár tudományos munkája és eredményei meglehetősen szerteágazóak és széleskörűek, legismertebbé mégis higiénikusként vált. A gyakorlati higiéné volt legjelentősebb munkája, melynek során a jó ivóvíz, a friss levegő és a megfelelő szennyvíz kezelés apostola volt.

 

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>