Passzív ház tervezés

MELEG VAN !

 2012.06.23.

Gondolom, ez nem újdonság senkinek.

Azonban lakásaink belső léghőmérséklete, annak mértéke fontos, különösen éjszaka. Sokan vannak, akik "nagymelegben" nem-, vagy rosszul alszanak.

Nem így a passzívház tulajdonosok. Ugyanis a passzívházak esetében a tervezési szakaszban különösen nagy gondot fordítanak a tervezők a nyári "túlmelegedés kockázatának" kezelésére. A passzívházak esetében elengedhetetlen PHPP számítás "nyár" lapján és a "nyári szellőztetés" lapján az ablakkal történő szellőztetés különböző módozatai állíthatók be és próbálhatók ki.

Az általunk tervezett passzívházak esetében az alacsony nyári hőterhelés biztosítása is fontos szerepet kap. Vizsgáljuk, hogy az egyes ablaknyitási változatok hogyan befolyásolják a hőterhelést, melyik megoldás a legkedvezőbb és leg kényelmesebb.

"Abblaknyitás a passzívházban ? Ez nem lehetséges …" – mondják a magukat jólfelkészültnek és tájékozottnak tituláló bennfentesek. Sajnos még a Budapesti Műegyetemen is van olyan oktató, aki meggyőződéssel vallja ezt a tévhitet. Ez nem igaz. Mármint hogy nem lehet ablakot nyitni egy passzívházban. Télen is lehet (csak nem érdemes), nyáron pedig kifejezetten előnyös a segédenergia igény nélküli szellőztetés az ablakokon keresztül. Természetesen olyankor érdemes kinyitni az ablakokat, amikor a küső léghőmérséklet alacsonyabb, mint a passzívházon belüli léghőmérséklet. Egy szenzációsan jó összeállítást találtam egyik partnerünk honlapján. Így hát ahelyett, hogy itt és most belekezdenék az okoskodásba, helyette javaslom megtekinteni  ezt a hivatkozott cikket !

Alárendelt életmód

 2012.04.28.  (negyedik cáfolat a kilencből)

"Ha paszívházat építünk, alárendeljük életünket a passzávház üzemeltetésnek, sok dolgot nem szabad csinálni a paszívházban."

Hát igen. Ha mondjuk nyitvafelejtjük az ablakot a passzívházban, akkor a patikamérlegen kimért energiamérleg felborul, és akár több-tíz százalékkal is megugrik a havi fűtési számlánk. Ezért nem szabad kinyitni az ablakot … badarság. Durvábban fogalmazva: MARHASÁG !

A veszélyes a megfogalmazásban az a hozzáállás, hogy valóságos folyamatokat megfogalmaz, de világvége hangulatban adja elő. Ugyanis valóban akár "jelentős mértékű" energiaveszteséget okozunk egy épületben, ha nyitvafelejtjük az ablakot. Akár 10 %-kal is megnövekedhet a havi fűtésszámlánk. De mennyi is a havi fűtési számla ? Modjuk 130 m2 alapterületű passzívház 3,5-ös COP-val (valójában SFP) működő hőszivattyúval 130*15/3,5*31= 17.271 Ft/év, de ez 5 hónapra elosztva csupán 3.454 Ft/hó lesz. Na ennek a 10 %-a megy veszendőbe a hanyagul nyitvafelejtett nyílászárók esetén, vagyis komoly 345 Ft-ot ki is dobtunk az ablakon.

Tény és való, hogy a passzívházak akkor hozzák a mérnöki gondos tervezés által meghatározott igencsak kedvező paramétereiket, ha nem lógunk ki a sorból, és úgy viselkedünk, mint ahogyan a statisztikai számítások sok ezer embertársunk által mutatott viselkedési forma mutatja.

De kell, hogy egyformák legyünk ? NEM. Jó egy kicsit, legalább néha különbözni a "másoktól". Nosza, rúgjuk fel a szábályokat. Minden további nélkül meg lehet tenni. De ne feldjük: A szabályoktól, az ajánlott megoldásoktól, amelyek az optimumot jelentik, szóval az eltérés, a különc-ség mindig többlet költségbe kerül. Viszont elég pontosan számolható. És ugyanez mondjuk az "átlagos" épületeknél hogyan alakulna ?

A további állításokat, amelyek szintén valós alapokat nélkülöznek, a későbbiekben fogom cáfolni …

(Az első cáfolat a kilencből, itt …
a második cáfolat a kilencből, itt … 
a harmadik cáfolat a kilencből, itt … )

Nem minden telek alkalmas passzívház építésére

 2012.03.17. szombat   ( harmadik cáfolat a kilencből )

A címben szereplő állítás nem teljesen igaz. Valóban jelentős részaránya (szerepe) van a szoláris nyereségnek a passzívházak épületenergia mérlegében, azonban nem jelenthető ki egyértelműen a cím folytatásaként, hogy vannak területek, ahol passzívház nem építhető.

Ahogyan a mondásban szokás megfogalmazni, csak a fantáziánk szab határt a lehetőségeknek. Vagyis bárhol megépíthető a passzívház, legyen az Észak, Dél, vagy bármely más része a Földnek. Ha egy hegygerincen menedékházként több ezer méter magasságban megépíthető a passzívház, akkor miért vonnánk kétségbe a hazai körülmények közötti megvalósíthatóságát akár tájolástól függetlenül ?

http://www.greenpressblog.com/2011/08/monte-rosa-menedekhaz-autonom-epulet-az.html

 

 Forrás: Szekér L

Itt azért érdemes megállni egy pillanatra. Nem csak a táj szépsége miatt, hanem azért , hogy pontosítsuk a koncepciót.

Ne feledjük, a passzívház koncepciója az energiahatékonyság mellett a költséghatékonyság is.
Így azzal együtt, hogy cáfolom a cím béli állítást, mégis a következő korrekcióval elfogadhatónak tartom:
Nem minden telek alkalmas költséghatékony passzívházak építésére.
Ugye azért ez már más tartalommal bír. 
Az első változat (cím) esetében akkor szokott elhangozni, ha a passzívházakat negatív példaként kívánják említeni, akár csak az eredeti idézett cikkben. Ezt nem tartom helyénvalónak, mert a félinformációkkal elfedik az érdeklődők elől a lényegi kérdéseket. Sok esetben kedvezőtlen körülmények állnak rendelkezésre, de ekkor sem kell lemondani a passzívházról. Sajnos tudomásul kell venni, hogy a kedvezőtlen körülmények negatívan befolyásolják az épület energiamérlegét, aminek az lesz a következménye, hogy vastagabb hőszigetelést és jobb hőtechnikai tulajdonságokkal rendelkező nyílászárókat kell alkalmazni, ami pedig költségtöbblettel jár. Tehát ez az a pont, ahol meg kell fogalmaznia az építtetőnek, vállalja-e az építmény többletköltségeit a kedvezőtlen telekadottságok mellett.

Melyek lehetnek a kedvezőtlen adottságok ?
- Déli tájolástól eltérés nagyobb, mint 25-30 fok
- lejtős területen az alapozás, vagy a telekalakítás többletköltségei
- szomszédos építmények árnyékoló hatása
- domborzati viszonyok kedvezőtlen hatása (árnyék és szélhatás)
- erdő közelsége
- egyebek

Ajánlom a kedves Olvasó figyelmébe Dr Wolfgang Feist munkáját az északi tájolású társasházról, amely letölthető az alábbi linkről (Passivhaus Institut, Darmstadt):  http://www.passiv.de/06_pre/PreMT/43/PH_St.Jakob.pdf 

A további állításokat, amelyek szintén valós alapokat nélkülöznek, a későbbiekben fogom cáfolni …

(Az első cáfolat a kilencből, itt …
a második cáfolat a kilencből, itt …)

Energiahatékony izzók és a szellőzőgepek

2011.12.07. szerda        ( második cáfolat a kilencből )

A kérdéses állítás, amelyet cáfolni fogok :

Az EU ajánlások alapján szigorodnak az energiaigényes eszközök és berendezésekkel szemben támasztott követelmények és elvárások. Mint közismert, a kereskedelmi forgalomból kivonták a 100 és a 60 W-os izzókat. Vajon miért ? A jóval kevesebb energiaigény mellett azonos fényteljesítményt biztosító, de más elveken működő fényforrások már több évtizede ismertek és használatosak. Az energiaigényünk egyik jól számszerűsíthető „fogyasztója” a fényforrások, ezért kézenfekvő a gondolat, hogy ne csak ismerjük az energiatakarékos eszközöket, hanem használjuk is. Amellett, hogy lehet gyártók érdekeit is feltételezni a kényszerű-, kényszerítő intézkedések mögött, fontosabb, hogy a villamoserőművek CO2 kibocsátása fog csökkenni ezeknek a „körtéknek” a használatával.  Egyszerű a magyarázat, a hagyományos izzók a villamosenergia 6-8%-át tudják látható fényként biztosítani, ugyanakkor a kompakt-, vagy energiatakarékos izzók 18-22 %-ot. Ez jelentős mennyiség, eltérés, vagy ha úgy tetszik hatékonyság. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy egy egységnyi villamosenergia előállításához 3 egységnyi energiahordozóra (földgáz, lignit, szén, fa etc.) van szükség, vagyis a kémiailag kötött energia felszabadítása, átalakítása villamosenergiává és eljuttatása a felhasználás helyszínére háromszor több veszteség leküzdése mellett valósul meg, úgy valóban fontos a takarékosság, mert a felhasználás helyszínén „megspórolt” energia és ezzel együtt CO2 háromszorosát tudjuk megtakarítani a villamoserőművek oldalán. Ezért van a központi szabályozás, vagy ha úgy tetszik kényszer, vagy (és) kényszerítő intézkedések. (Gondolok itt arra, hogy amikor a 30 forintos körte helyett a 400…800 Ft-os kompakt izzót kell kifizetni a kasszánál, vannak, akik felszisszennek, és nem gondolnak a fentiekre, de a hosszabb élettartamra sem, de igazából ezt nem is lehet nekik felróni.)

És itt térnék vissza a címre. Eléggé szemellenzős szemléletet feltételez a megállapítás, inkább populista, szenzációhajhász, mint valós tartalmú. Próbáljuk meg kitalálni az indoklást és magyarázatot nélkülöző megállapítás motivációját. A mesterséges szellőztetés attól mesterséges, hogy a hatékony, és a higiéniai szempontok szerint megfelelő szellőzést, vagyis légcserét a környezeti tényezőktől függetlenül biztosítani lehessen. Ehhez villamos motorral meghajtott ventillátorokat alkalmaznak (jelenleg, de ne feledjük, Angliában nagyon jó kezdeményezések érhetők tetten gravitációs és környezeti hatások, mint szél, által működtetett szellőzőrendszer kialakítására, egyben jelezném, hogy a pécsi egyetemen a Venturi-hatás hasznosításával a hatékony szellőztetés kialakításán munkálkodnak villamosenergia felhasználása nélkül). Tényként kell megállapítani, hogy a hazai átlagos épületekhez képest, ahol hírből sem ismerik a mesterséges-, vagy gépi szellőztetést, szóval ehhez képest a megnevezett berendezés jótékony és serkentő hatással van a villanyóránk számlálójára.  Mint jeleztem, erősen szemellenzős a szemlélet. Ugyanis egyoldalúan a villamosenergia többletet hozza fel, és megfeledkezik a megfelelő készülék megválasztás mellett megvalósuló „nyereségről” ami nemcsak hogy pénzben, de CO2 megtakarításban is kifejezhető. Meggyőződésem, hogy külön számítás nélkül is belátható, de rövid számítással ellenőrizhető állítás, hogy a magas hővisszanyerési hatásfokkal (75-85 %) működtetett szellőztető berendezés  az elmaradó fűtési energiaigény mellett, azzal közel sem összemérhető villamosenergiát használ fel. A számítások lehetséges kiinduló paramétereinek megválasztása eléggé sokféleképpen történhet, sok-sok vitára adhat okot, ezért ettől itt és most eltekintek. De ha figyelembe vesszük az ökölszabályokat és alapösszefüggéseket, a fentiek könnyen beláthatók. Nevezetesen az említett magas hővisszanyerési hatásfok mellett az energiahatékonyság szintén fontos szempont, vagyis 0,3…0,45…0,55 W/m3h-1, épülettípustól függően, valamint a téli fűtési energiaigény 40… 65 %-a a szellőző levegővel távozó fűtési-energiamennyiség, amit hővisszanyerés hiányában elő kell állítani és be KELL tolni az épületbe. Gondoljunk csak meg, 20…80 W (!) a szellőztető berendezésnek a villamos teljesítménye, működik a fűtési szezonban 180*24 órát, azaz 345 kWh energiát „pocsékolt” el, ezzel megszabadított bennünket 15.552 Forinttól. Ezzel szemben megtakarítottunk vele 40…65 % fűtési energiát, ami „normál” épületek viszonylatában minimum 40%. Ez jó közelítéssel elérheti a lakásonkénti 500…1.000 m3/év földgázmennyiséget.

A fentiek alapján már elegendő információ áll rendelkezésre, hogy az állítást, miszerint a mesterséges szellőztetés rontja az energiahatékony  izzók jótékony hatását, igazolhassuk, vagy cáfoljuk. Így tehát ha azt a további alapösszefüggést is figyelembe vesszük, hogy 1 m3 földgáz 9 kWh energiát tartalmaz, ugyanakkor azt is figyelembe vesszük, hogy a hazai villamosenergia ellátásból  40%-ban részesedik Paks, akkor a fenti 345 kWh fűtési szezonban felhasznált szellőző berendezést működtető villamosenergia igény által megvalósuló földgáz mennyiség igénye a villamoserőmű oldalon (számszerint 345 kWh / 9 kWh/m3 * 0,4 *3 = 45 m3/év) áll szemben a fűtési energiaigény megtakarítással, számszerint 500…1.000 m3/év fölgázmegtakarítással, amit a szellőző levegő fűtésének elmaradásánál (újra-felmelegítésénél) tudunk realizálni. (A passzívházak esetében teljesen mások az arányok, ezért erre nem tértem ki.)

A számok nagyságrendjén, értékein lehet finomítani, pontosítani, azonban úgy gondolom, hogy a több mint 20-szoros előny a hővisszanyerős szellőztetés fűtési energiamegtakarítása oldalán messze behozhatatlan, és semmilyen összehasonlítás a nagyságrendi különbség miatt nem állja meg a helyét a működtetés során felhasznált, vagy akár mondhatjuk úgy is „elpocsékolt” villamosenergiával. Ebből adódóan én cáfoltnak tekintem a szakmai elmélyülést és átgondoltságot erősen mellőző, cím béli állítást, amely során fel sem merem feltételezni a hővisszanyerés elhagyását. Egyszerűen értelmetlen.

A további állításokat, amelyek szintén valós alapokat nélkülöznek, a későbbiekben fogom cáfolni …
(Az első cáfolat a kilencből, itt …)

Passzívház tévhitek cikksorozat

(… a folytatás olvasható az alábbi felsorolások valamelyikére kattintva, vagy a BLOG bejegyzésben.)

Egy baráti levél kapcsán klikkeltem rá egy energiahatékonysággal kapcsolatos cikkre, amelynek végén a passzívházakat eléggé rendesen "lehordták"

Éppen csak 9 helytelen megfogalmazás, alaptalan vád érte a passzívházakat. Úgy gondolom, helyet kell adjunk a tévhitek és hibás berögződések kiigazítására.

Először lássuk a listát, mik is voltak ezek: 

  1. - 2020-tól csak passzívház szabvány szerinti épületek építhetők
  2. - az energiahatékony izzók jótékony hatását lerontja a mesterséges szellőztetés
  3. - nem minden telek alkalmas passzívház építésre
  4. - a passzívházak létesítésekor alárendeljük az életmódunkat …
  5. - a passzívház a környezettől hermetikusan elzárt épület
  6. - életünket mesterséges környezetben és légállapotban éljük, elzárva a természetes ingerektől.
  7. - ezzel az emberiség újabb nagy lépést tesz a természettől való eltávolodásban.
  8. - A passzívházak terjedésével a jól ismert civilizációs betegségek (allergia, depresszió, stb.) még gyakoribbá válnak, és várhatóan újabb betegségek terjednek el.
  9. - A passzívház kényszerű megoldás civilizációnk túlélése érdekében

Kezdjük mindjárt az elsővel.

Az első cáfolandó idézet a kilencből: 

Annak ellenére, hogy mi lennénk a legboldogabbak, ha ez valóban megvalósulhatna, sajnos cáfolni kell ezt az állítást. Sokan szeretnének jóltájékozottságról tanúbizonyságot téve úgy megnyilatkozni, mintha egyedül csak ők ismernék a helyes valóságot. Ennek tudható be az EU épületek energiahatékonyságával foglalkozó 31/2010.V.19. rendeletének egy kicsit túldimenzionálása. Ebben az szerepel többek között, hogy 2020-ig a sok sok teendő mellett a lehetőségekhez mérten meg kell valósítani a közel null-energiás épületek követelményrendszerét. Ez azt jelenti, hogy az épületek saját energiafelhasználásukkal közel azonos energiatermelésre legyenek képesek. Ebbe a képbe valahol beleillik a passzívház is. Gondoljuk csak végig. Egy átlagos épületen nincs annyi tetőfelület a napkollektorok részére (a jelen példában egy lehetséges megoldásként kerül megemlítésre ez az energiatermelési módozat)  amelyekkel elegendő energiát lehetne termelni a felhasználásnak megfelelően. Ebből adódóan a példa szerinti épület üzemeltetője akkor jár el helyesen, ha először drasztikusan csökkenti a veszteségeit (ezzel egyenesen arányosan az energiaigényét). Mint tudjuk, a jelen épületeink energiafelhasználásának nagyobb része a fűtési energia. Igy a passzívház technológia valóban jó választás, de nem követelmény. Második lépésben az üzemben tartó javítsa az energiahatékonyságát. A felhasznált (immáron minimalizált, de mondhatnánk optimalizált) energiamennyiséget amellett, hogy hatékonyan állítsuk elő, őrizzük is meg a lehetőségekhez mérten. Példaként ha már földgázból nyerjük az energiát, akkor kondenzációs kazánnal állítsuk elő a szükséges hőmennyiséget. Ha szellőztető rendszert működtetünk, akkor magas hővisszanyerési hatásfokkal és áramhatékonysággal tegyük ezt (szintén a passzívházak legfontosabb jellemzőinek egyike). Végezetül, de nem utolsó sorban a lehetőségek szerint megújuló energiahordozókat alkalmazzunk, mondja ki a fent megnevezett EU direktíva. Szintén a passzívházak egyik fontos tulajdonsága, hogy a távozó elhasznált levegő energiatartalmából a hőenergiát visszanyerve fűtésre, vagy használati melegvíz előállítására alkalmas hőt tudunk előállítani, amit puffertárolóban elhelyezve a szükséges helyen és időben tudunk alkalmazni.

Ha beletekintünk ebbe a direktívába, sehol nem szerepel a passzívház szó (nagyon helyesen). Jelenleg többen úgy gondoljuk, az optimális, energia és költséghatékony megoldás a passzívház. Ezt lehet vitatni, de a jövőben kidolgozásra kerülhetnek jobb megoldások is. Lesznek, akik máris sorolják, nullenergiás ház, aktív ház. Az ő figyelmüket arra szeretném felhívni, hogy a passzívházak energetikai mutatói a veszteségek oldalán kerülnek meghatározásra. Ilyen a fajlagos fűtési energiaigény és a szellőzési veszteségek. A nagy dirrel-durral beharangozott aktívházak esetében ezidáig nem találkoztam olyan adatsorral, ahol a bemutatott épület veszteségeinek csökkentésével akár csak megközelítették volna a passzívház standardokat. Ebből adódóan az energiatermelők beruházási költsége jelentősen magasabb lesz, mint ha passzívház standardok alapján készült épületet "aktiváltak" volna. Erős a gyanú, hogy a tervezési vagy az egyéb hiányosságok vagy okok elfedését szolgálják a túlzott beruházások mellett megvalósított extra energiatermelés.

Következő szösszenetemben a szellőztetés és energiahatékonyság kapcsolatáról fogok írni. Remélem számíthatok ott is az Ön érdeklődésére.

Számomra külön öröm, hogy barátom és harcostársam portálján megjelent a fentiekkel kapcsolatosan egy cikk, és több mint 100 hozzászólás érkezett a témával kapcsolatosan. A hozzászólások is nagyon tanulságosak. De még az eredeti cikk írója is véleményt nyilvánított, az őt ért erős kritikák ellenére, amit nagyon dícséretesnek tartok … www.koos.hu

Oldal: 4 / 8« Első...23456...Utolsó »